2017. április 11., kedd

III.Sarkantyúvirág


,,Hidan pedig rájön, hogy harmadjára is betörte a homlokát, kurvára vérzik, a cigije kiégette a farmerét. A fasza sajog, mert beleverte a saját térdébe, aztán még a cipője is telement hóval. Hatalmasat ordít, szitkozódik, de olyan cifrán, hogy egy csapásra elhallgat mindenki. Kakuzu sóhajt."

hoztam, hoztam, yes, yes, yes. hozni is fogom még, semmi aggodási. also ha kommentet hagytok, zenék is jöhetnek, kifogytam. :(( 
mondtam már, hogy imádom ezt a dolgot? mert igen. 
amúgy Sasori meg Deidara központú akart lenni, de lol. majd eljön az is. 




we're here, bitches


III.Sarkantyúvirág

Konan próbált produktív maradni, amíg a pláza mosdójában ácsorgott egy darabig. Foltokban sáros fehér csempék,kamaszlány menstruáció szag és félig kiürült szappantartó. Néha-néha elhalványuló lámpák.
Farkasszemet nézett a tükörképével, kinyújtotta a nyelvét, megint eldöntötte, hogy ki fogja szúratni, azután oldalra fordult, egy pillantás a fenekére, ámulat, majd magabiztos mosoly. (megérte Kisameval eljárni kondizni két hetent fél évig) Magával hozta a sminkes cuccait, és nagy ívben leszarta, hogy rá fognak várni a többiek. Konan túl melegnek ítélte az időt ahhoz, hogy sok mindent kenjen az arcára, de egy szépen felvitt királykék szemhéjpúderhez figyelem, és odaadó munka szükségeltetett. Komótosan dolgozott, egyszer sem remegtek az ujjai, még akkor sem, amikor fél perc alatt elkészítette a tusvonalát. Vörös ajakceruzát használt és skarlátszínű rúzst. Kiengedte a haját, beletúrt, szétzilálta, előre söpörte a fufruját, azután kurvára melege lett egy másodperc alatt. Imádta, ahogy sötétkék loboncát (foltokban zöld, bassza meg a festék) két kis macifülbe rendezhette. Még egy utolsó magabiztos mosoly, piercingigazítás az alsó ajka alatt, és visszacsattogott a fiúkhoz.
- Hallod, mi a faszt csináltál eddig? - Hidan éppen csak felnézett, hogy végigmérhesse a lányt, de elég hosszú időt töltött Konan csinos, tejfehér lábain.  
- Amire most áll a faszod.
- Hah. Szép. - Kisame leöklözött a lánnyal. Azután Kakuzu is.
- Akkor szopjatok ki.
- Ahhoz előbb növessz faszt. - Így Sasori.
- Szép. - Kisame vele is leöklözött. Kakuzu is.
Hidan úgy döntött, csak az orra alatt szitkozódik.
- Még Sasori is beoltott - jegyezte meg Itachi.
- Még Sasori is - hangsúlyozta Kisame, titokban megmarkolta az Uchiha fiú fenekét, csak egy másodpercre.
- Oké, szerintem felfogta. - Sasori nem mutatta, hogy megsértődött, ahogy semmilyen más érzelmet sem szokott általában. Kivéve, hogyha felidegesítették. Akkor ő maga vált Vezúvvá, és mindenki más Pompeji népe körülötte.  
Beletúrt kósza tincseibe, és megállapította, hogy valóban kurva meleg van és nagyon reménykedett benne, hogy ettől függetlenül sem kell majd levennie a felsőjét, ha nem muszáj. Ha magához is őszinte akart lenni, csak azért jött, mert mindenki más is akart. Szeretett inni a barátaival, szerette, hogy ha olyan emberek veszik körül, aki nem szarják le a létezését. Továbbá baromira imádta, amikor marhaságokat halmoztak egymás hátára egy vodkától csöpögős estén, cigaretta (“Amúgy nem füves”  “ Akkor rá se köpök.”) csikekkel a talpuk alatt. Általában hajnali-akárhánykor, illuminált állapotban, az utcán és valamilyen játszótér felé sétálva. Kisame megszokott állni hányni, és Itachi gondosan simogatja a hátát, és a szája sarkában mosolyog.
Sasori nem volt bőszavú. Egészen addig ezt hitte, amíg meg nem ismerkedett egy maroknyi idiótával, akik kihozták belőle a legjobbat és a legrosszabbat egyaránt.
Teljesen véletlenszerűen alakult ki a baráti társaságuk.
Kezdteben csak Konan és Pain volt.
#tbtstart
Konan és Pain, ahogy az aulában ülnek kettesben, egymásnak dőlve. A lány lehunyja szemét, mélyen magába szívja kedvese illatát, és minden olyan békés. Minden lomhán hullámzik körülötte, Pain jelenlétében semmi nem számít igazán. A fiúnak az az igazi neve, hogy Yahiko, istenkomplexusa van, színötös mindenből, teljesen színvak, továbbá több piercingje van, mint egy kezdő punk-rock bandának. Konan teljes szívéből szerelmes belé, és a kedvence időtöltése Pain ujjbegyeinek nyomogatása, nyaka ívének tanulmányozása és természetesen az, amikor a mosdóban csinálják. Tökéletesen jól üldögélnek egymás mellett majdnem minden szünetben, néha kimennek cigizni, néha nem. Egyszer éppen kimennek, pont télen, amikor kurva hideg van és még az ember herezacskója is akkorára zsugorodik, mint valami mazsola.
- Tesó, van felesleg? - Egy velük egykorú srác közelít. Hatalmas bundakabátot visel, a fején usanka, és olyan kesztyűt hord, amit a hatéves gyerekednek veszel a piacról.
- Nem vagyok a tesód. - Pain felhúzza a szemöldökét, de a zsebében kotorászik, és megkínálja egy szállal a szerencsétlent.
- Életmentő vagy. Rabszolgád vagyok. - A barna bőrű srác egészen jót vigyorog a saját poénján. Szinte már nem emberi, amilyen élesek a fogai és széles a mosolya.
Elharapja a pattintós cigerettát, meggyújtja, de abban a kesztyűben tényleg csak balfaszkodik. Pain alig észrevehetően elhúzza a száját.
- Hah. - Konan azért kuncog a viccen egyet, hogy ne legyen annyira gáz a szitu. Hallgatnak, cigiznek, aztán beszélgetnek, majd nem sokkal az első szál elnyomása után becsengetnek, de annyira belemerülnek mind a hárman, hogy észre sem veszik. Mindenféle dologról beszélgetnek; politika, nemi egyenlőség, az abortusz is szóba kerül, továbbá a suliban felmerült pletykák, a kisállatok, meg aztán Kisame (mert így hívják a szerencsétlent) hosszan ecseteli, hogy mennyire szereti nézni, ahogy a halai úszkálnak. Később már Kisame is odaül hozzájuk az aulában, pontosan a kávégép mellé, és hozza magával Itachit. Itachi hihetetlenül gyönyörű, és Kisame úgy néz rá mindig, mint Konan Painre. (Itachi egy műalkotás, egy igazi reneszánsz szobor, barokk körmondatok szólhatnának az álla vonaláról, romantikában megírt versek kerülhetnének felszínre nyakának ívéről. Könnyfakasztóan sima bőre és szép kezei vannak.) Konannak feltűnik, de nem szól. Pain azonkívül, hogy most már négyen ülnek mindig a kávégép melletti padokra, nem vesz észre változást.
- Jaj, tudjátok, felettünk jár az a srác - Kisame éppen a monológja közepén tart, hevesen gesztikulál -, vágjátok, az a zsidó.
- Na. - Itachi elhúzza a száját.
- Kajak, zsidó. De nem ez a lényeg. Küldjük már be a dohányboltba.
- Leszokóban kéne lenned. - Itachi ezt is hozzáteszi, szeretné, ha Kisame nem fulladna meg úszás közben. Továbbá ingyen kiskutyát szeretne, másodpercek alatt száradó körömlakkot és új hajvasalót. Dehát, ilyen az élet.
- Jó, esküszöm, ha most beküldjük, és megveszi nekem a Black Devil faszt, amire mindenki úgy veri magát, mint valami leszbikus orgia pornóban, na, utána leszokok. Konan szakad a röhögéstől, azután arcon puszilja Paint.
- Ez is pornó. - Kisame félmosolyt villant.
- De még milyen. - Konan kacsint, és pacsiznak.
- Szóval, Pain, kérd már meg, odaadom az árát, meg ha kéri, duplát is, vagy fasz se tudja, de más nem megy be nekem.
- Kisamén világos farmer feszül, halacskás ing, és csak azon jár a feje, hogy ha rövid határidőn belül nem kapja meg azt a doboz mérget, akkor valószínű, hazamegy és letölti a H2O összes évadát bánatában. Újra. Utálja Charlotte-ot, az egy ribanc.
- Jól van, megkérem, csak ne sírj.
- Életmentő vagy, szivecskés tejszínhabom.
Itachi alig észrevehetően forgatja a szemét, és inkább nem mond semmit. Pain lassan feláll, nyújtózik, ásít, kirugdossa magát egyedül a hideg időbe és odamegy ahhoz a sráchoz, aki mindig dohányzik, ha teheti. A srác távolról is furán néz ki, előlröl pedig még inkább, és érződik rajta, hogy füvezett egy ponton a mai nap folyamán. Fekete sapka van rajta, és bőrdzseki, rajta $$JEW-BOII$$ felirat. A haja lazán a szemébe lóg, szedett fazonú, vasalva van.
- Szóval, Black Devil.
- Nem megyek be.
- Oké, én megpróbáltam.
- Dupla ár.
- Oké, sikerült.
Pain kifizeti a dupláját, Kakuzu kijön, és ahelyett, hogy a szokásos nyugodtsággal adná át a dobozt, hirtelen arra eszmél, hogy egy fekete srác ugrik a nyakába, és annyira meglepődik, hogy még káromkodni is elfelejt.
- Vágom, hogy ijesztő vagy, és félek is, de olyan boldog vagyok, mint a szar, köszönöm szépen.
Kakuzu felhördül, de azért magában megmosolyogja a srácot. Legeslegbelül, a szívének a legsötétebb sarkában, így az arcán nyilvánvalóan semmi nem látszódik.
- Elnézést érte. - Itachi tisztelettudóan bocsánatot kért, de Kakuzu megrázta a fejét és leintette.
- Na, itt meg mi van? - Egy acélszürke hajú fiú lép ki a dohánybolt ajtaján, szájában egy félig elszívott, frissen tekert szál. Kakuzu felé fordul és kérdően néz rá egy darabig, aztán megigazítja fekete, szőrmés, kurva stricis kabátját, és annyira nagyon próbál titokzatosnak meg menőnek hatni, hogy az már fáj. Lelép a lépcső első fokára. Pofára esik.
- Ekkora nyomorékot. - Kakuzu szolidan a tenyerei közé hajol, közben egy emberként nevetnek fel a többiek. Hidan pedig rájön, hogy harmadjára is betörte a homlokát, kurvára vérzik, a cigije kiégette a farmerét. A fasza sajog, mert beleverte a saját térdébe, aztán még a cipője is telement hóval. Hatalmasat ordít, szitkozódik, de olyan cifrán, hogy egy csapásra elhallgat mindenki. Kakuzu sóhajt.
- Segítsetek már, hogy az Isten basszon titeket análvirágba, ott állóhelyetekben, ti szemétlakó szarrágó, csíraszopó, gecinyelő nyomorékok!
Mindenki bólint. Egyoldalúan afelől döntenek, hogy ott hagyják. Hidan nyöszörög, sír, és elég biztos abban, hogy még a fogából is letört egy rész. Meg, hogy ívelheti meg ezt a nadrágot is. Kakuzu visszabaktat érte, lassan, elnyújtott mozdulatokkal, és jön vele Itachi is. A két fiú megfogja Hidant a hóna alatt, és elviszik a nővérhez, aki csak ennyit mond:
- Tegnap megígérted, hogy nem jössz vissza. - Ss olyan drámaian hosszan sóhajt, mint még senki a történelem során. Így sóhajthat Napóleon is, fenn az égben, mindig, ha 18:12-őt üt az óra. Mindenki megvárja, amíg Hidan fejét bekötözik, és fájdalomcsillapítót kap. Ezután folyamatosan együtt lógnak, valamilyen okból kifolyólag. (“Szerintem faszán néznénk ki együtt, amúgy.”)
Sasori utólag csapódik a bandához. Egyedül ebédel az aulában; feketekávé és főtt kaja, amit a nagyi csinált. Sasori imádja a nagymamáját, nagyon közel állnak egymáshoz, és még most is mindig megpuszilja elalvás előtt. Továbbá együtt tartanak szülinapi bulikat, apró bérházban laknak a külvárosban, és nem is vágynak többre. Maximum egy jó dagadt kiskutyát szeretnének. Sasori ettől függetlenül magányosnak érzi magát, de túl makacs volt barátkozni, és túl félénk is.
- Mizu?
Lassan felnéz a hang irányába.
- Kisame, ne molesztálj már mindenkit. - Itachi hosszasan sóhajt és elhúzza vértelen ajkait.
Kisame ijesztően közel ül Sasorihoz, érzik egymás lélegzetvételét és az egész annyira, de annyira kínos annak a szegény vörös hajú srácnak. Sasori közel kerül ahhoz, hogy lefejelje, de inkább szolidan elhajol, egyenesbe vágja a hátát és nyel.
- Zavarsz - jegyzi meg a lehető legtapintatosabban. Itachi kicsit meg akarja pofozni Sasorit. Az ő szerencsétlen, cápavigyorú életére senki ne merjen semmi csúnyát mondani. Fejben már összejöttek, de ez azért nem ilyen egyszerű. Itachi ettől függetlenül nem szólal meg, nem látszódik érzelem az arcán.
- Engem meg az, hogy itt különleges kis hópehelybe vágtad magad és mindig külön ülsz mindenkitől.
- Jó sok közöd van hozzá. - Kristálytiszta szarkazmus. Sasori igazából sosem tanult meg oltogatni, de annyit értett, hogy szarkasztikusan kell.
- Kisame, hagyd már.
- Jó, jó, jó, jó, de ne legyen már senki egyedül.
Sasori láthatóan forgatja a szemét, pisze orrát a levegőbe emeli.
- Ez egyszer gyere oda, azután nem baszogatlak. Eskü.
- Nem.
Sasori ennyivel szívesen le is zárná a vitát, de mindenki más követi a két fiú példáját, és végül beülnek Sasorihoz. Kellemetlenül kezdődik minden; nem igazán érti miről beszélnek, kikről, de nem telik sok időbe, amíg rájön, hogy élvezi a társaságot. Vibrál a levegő, kuncogások hangzanak fel, káromkodásfoszlányok, és Kisame igazán jó a zsidós viccek mesélésében.
- Szóval, hogy hívod a zsidót...
- Kisame, ne. - Így Itachi.
- Dióval a...
- Kisame, ne. - Így Konan.
- Fején? - Csak elmondja.
- Hogy? - Kakuzu félmosolyt villant, de már az ujjait ropogtatja.
- Diósmetélt.
Kisame kiesik a padból, akkora pofont kap, és körülötte mindenki a kezébe mélyed.
Kakuzu és Hidan úgy röhögnek, mint a szar.
- Oké, ez jó volt. - Kakuzu felsegíti, és vállon veregeti. Kisame félig bedagadt szemmel és könnyekkel küszködve mutat egy lájk jelet. Sasori végigfuttatja a szemét mindenkin, és elmosolyodik.

#tbt end

Itachi még visszaballagott a sátorért Kisameval. Egy ideig csak egymás mellett sétáltak, de még így is érződött az a kimondhatatlan szenvedés, hogy nem foghatják meg egymás kezét.
- Tudod, egyszer azért megemlíthetnénk nekik, vagy valami  - Kisame megfogta kedvese derekát, és az Uchiha fiú füst illatú hajába csókolt, közben lehunyta a szemét.
- Tudom, persze. Ne haragudj, csak tudod, kicsit félek, hogy másként kezelnének minket, ahogy eddig.
- Nem ettől félsz. - Kisame elhúzta a száját, közben megállt a kisbusz előtt. Mindenki tudta a suliban is, hogy az ő kis bandájuk nem-túl-heteró-sőt-egész-buzi-kábé.
Itachi nem szólt semmit, a zsebében forgatta a gyújtóját.
- Sasuke sem ítélne el szerintem…
- Kisame, megbeszéltük ezt már. Ha egyszer felvállalom magunkat, akkor a családom előtt, és a barátok előtt egyszerre. - Itachi rádőlt a vállára, és egy ponton megpuszilta, érezte kedves naphevítette bőrének melegét, és szerette volna, hogy megszűnjön a világ.
- Tudom, tudom. Idő kell, megértem. - Kisame fél kézzel a vállára dobta a sátrat, izmai megfeszültek, és Itachi felé fordult, szélesen rámosolygott, és a kisbusz ajtójának takarásában csókolta meg.
- Köszönöm.
- Amúgy akarsz visszasurranni a kocsiba majd és-
- Igen.

4 megjegyzés:

  1. https://www.youtube.com/watch?v=AloNtiGpAZ0

    VálaszTörlés
  2. Mondtam már h egyszerűen imádok itt lenni? :D Örülök h rád találtam.

    Btw ajánlom neked a Three Days Grace és a Skillet számokat :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. köszönöm szépen c: ((a zenéket is, mindenképp rájuk nézem :D ))

      Törlés